Alkotói csend
Bartók Béla emlékére egy kép alapján

Egy tulipános szekrény előtt
ülve is szép lehet az élet,
minden nyíló tulipánnal
kedvesen beszélek,
virágok nyílnak csokorban,
magamban zenélek, de
pihen a lélek pillával lezárva.

Pihen a kéz, nyugodt a szív,
az ihlet most nem kerülget,
de jó az anyaföldön
gyermeki lélekkel üldögélni,
magammal csendben beszélni,
a faragott szekrény oldalának
dőlve megpihenni,
a nagyság már nem ámít,
nem is számít.

Elfáradtam, megpihenek
csak némán beszélgetek
éteri magasságokban
elrévedek dallamról dallamra
ide-oda járok, a lápentaton
rezgéseit csodálom
bennem mégis a diszharmónia lángol…
2018.11.13.

Völgyi Ildikó (Lédikó) az Irodalmi Rádió szerzője. Kérdezéd: - ki, s mi vagyok?Együtt érzően, hallgatva figyelek,Puha tapintattal kérdezek,…