Hétköznapi pszichológia… Olyan érzésem van, hogy a lélek-hidegben egyedül vagyok. Az érzés és a tudat kicsípték a lelkemet. Bennem burjánzanak és eluralkodnak az éjsötét fagyok, De, Nem szeretném, mégis cipelnem kell a terhemet Körülvevők vannak szép számmal, mégis fájón… egyedül vagyok. Vecsés, 2017. június 18. – Kustra Ferenc – A 6 soros versformát én alkottam. […]
Egy borongós napon sietősen szaladtam az utcán, mikor megpillantottam. Ebben a percben éreztem, hogy elválaszthatatlanok vagyunk. Milyen szép és elegáns mégis oly furcsa rajta valami tűnődtem magamban. De mi e nevezet furcsa érzés és ez a káprázat. Megálltam előtte és néztem csak szabályos formáját. Egy egész más világba csöppentem mellette.. Majd kis idő múlva elköszönve […]
Profán Advent! Árnyak között Tapogatózva járok Megdobban a szívem Ha ismét fényt látok De most csak reménykedem Pedig elvesztettem hitem A nincstelenségnél Rosszabb a félelem Ismeretlenné vált a szeretet A testiség uralja az életet A multikulti mindent felzabált A földi élet értéktelenné vált A Krisztus követők A Katakombák világába menekült Aki hitet megvallotta Kiátkozásban részesült […]
“Marionettát leselejtezzük. Unalmas, és kopott. Nem ő az első Marionetta Babúzs, akit le kell cserélni. A zsinórjai gyengék. Porcelán arca repedt. Javaslom selejtezzük le, és készítessünk egy újabb, szebb s bájosabb marionett babát! A műsorszámot pedig teljesen átírjuk.” a leselejtezés megtörtént. pedig nem voltál unalmas, és kopott sem. harmincévesen az unikornisaiddal álmodtál minden éjjel. az […]
Téli olimpia Nem értem, mi ez a hűhó, Ha nem lesz igazi, hát lesz műhó, Üljünk egy kocsiba, Menjünk el Szocsiba, Vár ott egy fess műlesikló. Buszon 1 Egy sötét busznak az aljába’ Rímeket faragtam vaktába’, A fejszém nagy fába’, Nehéz az eszkába, Így kerültem múzsám karjába. Buszon 2 Egy sötét busznak a mélyébe’ Fejben […]
Régimódi udvarlós Jöjjön el velem táncolni kiskegyed, Nem megyek mert még bekapom a legyet. Jó ez a szemérem, A kezét megkérem, Remélem, hogy nem mond nemet. Városi kutya Szilveszter éjjelén Egész éjjel puffog a petárda, Részegen kurjongat, dalol a dalárda, Nyüszítek félve, Megúszom élve? Én inkább megyek a határba. Magabiztos bika dala […]
Ha összeszámlálnám összes kincseimet, lelkem teremne virágot, mondjuk: rózsát, hozzátenném a volt-jaimat és nincs-eimet, s minden gondolatban veled töltött órát. Ha mérlegen lenne a sors összes ajándéka, meglátnám, mennyit ér a sok könny és bánat, hiszen ez is mind a leltár tartozéka, te is tettél hozzá nem egyet, százat. Ha készülne hirtelen egy […]
A szürke eső kopog vállamon, hagyom, ugyan minek nekem dicsfény, s talmi vagyon? A nap már rég nem pazarolja rám fényét, még összerakom emlékeim, mint kévét. Metsző szél fú arcomba, cserzi a bőröm, minden szavad goromba, szívemben tőrök, a múltam betakar, fényes, égő fáklya, csak a kifakult múlt lehet ilyen drága. Börtönöm falait […]
Ha figyelünk,ezernyi üzenet van a számunkra,üzen az Élet! Itt az idő,életet kapsz,éld át az örömöket,a bánatokat,próbáld megvalósítani álmaidat! Ha a sorssal,életeddel elégedett vagy,boldogság,igen közel van,ha csak rövid ideig tart is. Üzen a kiságyad,,játékaid,a labda,a kia autó,baba,mesekönyv,később? Sajnos ,ha felnősz, onnan az élet nem játék!Az iskolapad? Üzen,sok mindent kell megtanulnod,hogy boldogulj. Üzen a kert,a fűszálak,a körtefa,ki […]
A téli nap most reám fonja bágyatag fényét, te épp egy másik bolygóra távoztál hirtelen, tudom – bár nem vagyok se látnok, se jós – a végét, itt kopog az öregség – bús, rút banya – szüntelen, legyintek: viselek még néhány háborút s békét, amíg visszatérsz, s a rózsák kinyílnak csendesen.
