A poéta… Egyedül csak megyek, köszönöm a végtelennek a jót, Hogy kapok egy minta eszmefuttatásból kevéske jót! Már sercen a tollam hegye, lúdtollam írja a valót… Vad igyekezettel rovom a papír utat, Égbolt sötét ködben, fönt kavarog, mutogat… Én gyorsan belemártom tentába tollamat. Tollam hegye rögzíti a jót és a rosszat, Emlékezetből leírja mindet, mi […]
Meditál a poéta… versben, haikuban, HIAQ –ban, TANQ –ban. Ragadd… a tollat, Terítsd ki a papírost. Dolgozik az agy. * Repülj valóságba, Szárnyalj a fantáziával. Ürítsd ki lelkedet. * Írj novellát és még írj vegyesen verseket. Vess papírra sorokat, esszéket, vesszőket! Szólj a lelkednek, hogy küldjön ki muníciót, Mártsd a tolladat a tentába, mint lefogyót. […]
Nincs apelláta, nem lehetek renitens, Nem vagyok már érettségiző eminens… Érettségim van és ballagok az életúton, Érett vagyok,én már csak elmerengek a múlton. De nem azért, mert nincsen jövőm! Ó azt még élem, Igyekszem élvezni, ha hóesésben lesz részem. Majd megyek az állatkertbe, simogatok orrszarvút Vagy megyek a hegyekbe és bejárom, mi ősvény út. Lemehetnék […]
Jóság A szívünk legyen jó, bármilyen zord a világ. Apró-cseprő jó cseledetekből összeállhat egy szép valóság, mely nem irigy, nem kérkedik, nem bírálója senkinek. Adakozik és nem ítélkezik Elfogadóan lélegzi levegőjét, és mások leheleteit. A szívünk legyen jó, a többi nem számít! Hullhat jégeső, hózápor, szélvihar csapkodón. Összetartó kezek magasra emelik a világot. Legyetek jók! […]
Múlik múlik a karácsony ezer fénye omlik a fenyőág illatos tűje angyaltollak szállnak ágról ágra suhogásuk dallama fel-felszárnyal gyermekkori téli esték zenéje hamvas, diós emlékek csendjében siklott a szánkó, csikorgott a hó csizmák nyomán repedt a takaró színes esték halk suttogása húrokat fűzött az egek fiával, beragyogta varázsával a teret, az ember lelke bele remegett […]
Burokban született Burokban született, láthatod! Egyszer volt, egyszer nem, és nem lázadott. Beérte apró-cseprő burkával Lehelet finom, csipkés házával, melyen keresztül kasul átfú a szél, aprócska ablakain ki-be jár a lég. Így indult el meghódítani a világot, beteljesíteni azt, amit még nem látott. S lett lampion virága gyümölccsel, egy holtan élő, éledő vidéken. 2018.márc. 12. […]
A kavargó hófelhő, Mikulás éjjel eljő ? Várják Őt a gyerekek, Dávid, Nóra, Benedek. Cipőjük megpucolva, sublót elé lerakva, kalács, tej az asztalon, virgács zsákban maradjon. Álommanó a három lurkónál, a házuk előtt, szarvas álldogál. Piros ruhás betámolyog, asztalra nézve somolyog. Puttonyában sok kis csomagok, benne csoki, narancs, mogyorók. Tesz belőle a […]
Dermedten alszik a morcos téli világ, anyóka bort kortyol, ablakán jégvirág. Holle anyó huncutul somolyog, nagy dunyhámat mindjárt kiporolom. Holle apó szidja a pityókás anyót, nem vették még elő a hólapátot. Gyerekek a földön vidáman szánkóznak, télapót építenek, hógolyóznak. Tél néne, kérünk, térj már észre, karácsonykor porolj, a bort tedd félre! […]
Esős, viharos nyár, hová tűntél? Nem hiányzol, nehogy visszajöjjél! Okoztál nekünk kárt, rengeteget, elvitted a szép szilvaszemeket. Gyönyörű természet, te csodás, Szent Mihály-napi műalkotás. Tábortűz elillanó lángja, Buksi kutya szürke bundája. Látom, az őszi kert álomra hajtja fejét, számban érzem a parázson sült krumpli ízét. A lehulló, rozsdás falevél koppan a tetőn, októberi […]
Balatonra menni volna jó, egész nap fürödni csudi jó. Strandolni, napozni, fagyizni, a hold fényénél a tó tükrét bámulni. Meglesni a tóban úszó kacsákat, nádas mögé elbújó pihe – puha hápikat. Isten jó kedvében teremtette a tavat, emberek lelkének megnyugvást ad. Lábat lógatni és lángost enni, hullámok morajlását hallgatni. Nézni a vízen sikló […]
