Edit Szabó : Agresszió Fenyegetőn felemelt kéz, honnét vajon ez a nézés, harag csillan a szemekben, honnan vetted, te kis ember ? Ütni akarod barátod, üres sóhajokat látok, nem magától jön az érzés, hol lehet a felelősség? Felelősség a gyermekért, lehetőség az életért, türelem és a szeretet nevelje a gyermekeket! A szülőnek legyen dolga, ne […]
Meditálás a lélekről… versben és HIAQ -ban. Akinek a lelke vára bevehetetlen, Annak a magánya kiküszöbölhetetlen… Ki nem engedi, hogy Szeressék, lelke elhervad. Magányra ítélt lesz. * Ki a létét nem érti, Az, életét, hogy éli? Először mindig értsd meg tenmagadat, Aztán propagáld eszed, önmagadat. Ismerd meg önmagad, Akkor élheted életed. Máris bizonyíthatsz. * Lélek […]
Egy csillaghoz Napunk. Végtelenj. Naplunk. Téged és fivéreid. És te? Napsz te is. Hiszed? Csillagember alant ragyog.
Jupitertávol De most… Emitten pirul s megint kizöldül, újra, igen! e nagy vörös folt. Legelni kell? Eléri szád?
Mars! Vörös. Mint a szív. Vörös, mint a napsugárjaink. Csábít- az ősatomhoz. Hát sietve szedd a lábad.
Életemben először láttam ekkor túl az emberi testen. Ahogy a szépséges arc fölé hajoltam és beletekintettem az égszínkék szempárba, úgy suhant végig rajtam a felismerés: ennél sokkal többek vagyunk. Nem szövetek, szervek, biológiai folyamatok, még csak nem is gondolatok, érzések által vezérelt élőlények. Sokkal többek. A kristálytiszta tekintetből kiolvastam a végtelent. Eleinte csak megmártóztam benne, […]
„Kiskanizsa szép helyen van, mert a templom közepett van.” – mondja a népdal, amelyet dúdolgatok éppen. Bennem különösen szép helyen van, a szívem legmélyebb zugában, ahonnét soha, semmi és senki nem fogja tudni kitépni. Fogalmam sincs, tudod-e, hol van pontosan Kiskanizsa, nem tudom, mit hallottál róla. Azt biztosan, hogy sáskáknak hívják az embereket, akik idevalósiak, […]
Lélek-fény Elmédben születő millió gondolat szívemet ölelő kőkemény boltozat szűntelen átvezet életem útjain dallamod élvezet gitárod húrjain nincs napom, se éjem szűntelen virradat lelkemben remélem egyszer majd felkutat valahol a fényem megtalál, lángra kap körötted a lényem, mindenre választ kap. Nem kell test s érintés szavaddal fonj körül! Nem kell test, érintés! hangodtól felderül […]
Már megint csörög a telefonom. Gyorsan begombolom az ingemen az utolsó néhány gombot, aztán rápillantok a kijelzőre. Anyám az. Már megint. Mivel alig tíz percem van rá, hogy leérjek a buszmegállóba és elkapjam az utolsó olyan buszt, amivel még esélyem van időre beérni az irodába, hagyom a mobilt tovább csörögni. Majd este visszahívom. Kapkodva felhúzom […]
Éles fájdalom hasít a bordáim közé. Időm sincs felfogni, mi történik, már vágódom is előre, arcom könyörtelen gyorsasággal csapódik a betonba. Képtelen voltam akár csak egy kicsit is tompítani földre zuhanásom erejét. Hasogat a fejem. Nem emlékszem, mi történt, hogy kerültem ide, miért rohantam az utcán, és arra sem, miért vagyok most a kemény betonúton. […]
