ALTERNATÍV BIBLIA

 

 

Fújjad, fújjad a harsonát,

amíg szemem romot nem lát!

Ne maradjon kő a kövön,

aztán jöhet a vízözön!

 

Mikor az első emberpár,

kéjt csitítva egymással hál,

indul a vérbűnök sora,

hisz klónt szült a közös borda.

 

Ez az örökölt enyészet

egy folytonos beltenyészet,

amely az isteni tervvel

hibákat naponta termel.

 

Ábel fejében balta áll,

a húsából Káin zabál.

E gyilkosságnak oka nem volt,

lelkünkön szárad, mint szennyfolt.

 

Milliókkal hullámsírban

reményt vesztve együtt sírtam

bűneimben fuldokolva:

Úszni tudni de jó volna!

 

A toronynak nyoma sincsen,

mégis veszekszünk a kincsen,

amit lassan elherdálunk;

nincs ostobább állat nálunk.

 

Kutattam, kerestem párom,

azt hittem most megtalálom.

Nem ismerte a türelmet,

és egy démonnal hűtlen lett.

 

Válasszon el ásó-kapa,

apa lettem, nem nagyapa.

Született egy zabigyerek,

az isten is rajtam nevet.

 

Rám nehezül mint az ólom,

becsületem meg kell óvnom.

Fiam ma is föláldozom,

és átlépek az álmokon.

 

Hogy a gonosz elpusztuljon,

dolgozni kell önmagunkon.

Ma a fán csak Jákob terem;

lecserélem én is nevem.

 

Csaló, hazug mindenki ma,

velünk született e hiba.

Hiába a napi gyónás,

bálna gyomrában sír Jónás.

 

Most testvér áldoz fel testvért,

pedig a jussából nem kért,

de elég a puszta léte;

egyszer volt, hol nem volt, vége.

 

A ház ajtaját kitárom,

elhagyom meghitt világom.

Elüldöztek, hova menjek?

A régit itt hagyom nektek.

 

Bolyongok az idegenben,

szerencséből csurran-cseppen.

Itt is, ott is belém rúgnak,

de szolgálok a pénzúrnak.

 

Sivatagban pásztorlordok

építenek üvegtornyot.

Ez lenne az új Kánaán?

Nem, délibáb más bánatán.

 

A végtelen aszfaltpázsit

hamis gazdagsággal ámít.

Saját magukkal párzanak,

akiknek speed a tápanyag.

 

Hiába nő az értelem,

az átkok száma végtelen.

Láttuk az ígéret földjét,

amiért apád megölnéd,

 

de belépnünk nem volt szabad,

hisz megszegted adott szavad.

Kezedbe kapott hatalmad

leköpte a forradalmat.

 

A versenyre csak bámulunk,

mit naponta indít urunk.

Egy helyért mindent megadnál,

de nem állhatunk a rajtnál.

 

Fújom, fújom a harsonát,

amíg szemem romot nem lát,

ne maradjon kő a kövön!

– Végre, megjött a vízözön!

Prof. Dr. Bárdosi Attila az Irodalmi Rádió szerzője. Statisztikailag nézve, elég későn kezdtem el költészettel aktívan foglalkozni.De úgy…