Már itt a tavasz…

Csepergő az eső,
Fűszál kitátott szájjal vár…
Jó, szárazság helyett!
Sárgul a szeder levele,
Belapultál a szívembe.
*

Dús, zöld a legelő
Eteti a rőtvadakat.
Párzás időszaka.
Éveken át arra vártál,
Ide nekem bele bújjál.
*

Ég, máris fagymentes,
Kis patakon már nincs páncél.
Hal, úgyis kiugrik.
Sikerült az attrakció,
Nincsen ebben szenzáció.
*

Szél, a szép-új dallam
Hordozója… csak nyekereg.
Már lanyhult levegő.
Itt aztán most jól viselkedj,
Hiányt semmiben ne szenvedj.
*

Hideg tél… álmából
Ébredjen fel zöld erdőség.
Nyújtózkodó ágak.
Falhatod az érzelmemet,
Amíg éhed el nem vered.
*

Már él… az új vetés
Is kisarjadásnak indult.
Lesz majd, finom kenyér.
Leheveredsz, majd egy éren,
Éljünk együtt őrültségben.

Vecsés-Győr, 2016. augusztus 13. Vecsés – Kustra Ferenc — A HIAQ -kat én írtam, alájuk a TANQ verset, szerző- és poétatársam Ötvösné Németh Edit. A versrész címe: „Bújj belém”