Ezer bolyhocska, hólyagocska
koronát alkotva összeér,
levegőt tisztít, oxigént szállít,
és nem éri semmi veszteség.

Úgymint a faág, levelek gyanánt
sűrű szűrőként eget ér,
szivja az éltető, életet keltető
szmogot zöldellő levegőt.

Belűről nézve, felűről nézve
ugyanazt a mintát rajzolják.
Lélegző tüdő, tisztító falomb
ugyanazt akarják és csinálják.

Csírája a földnek, magból kinőve
fodros lombozatban új ruhát sző.
Madárdal éled, a fészekben éhes
szájak bogarakra várva kiabálnak-
Éhezők! Éhezők!

És millió hangya utazik rajta
girbe-gurba járatok vonalán.
A bolyban rend van, a katonák,
dolgozók szolgálják híven a nagy királyt.
Lédikó
2019.04.27.

Völgyi Ildikó (Lédikó) az Irodalmi Rádió szerzője. Kérdezéd: - ki, s mi vagyok?Együtt érzően, hallgatva figyelek,Puha tapintattal kérdezek,…