Mint egy vak zongorista… Lia!
Nem látlak… vágy, előrehajtva.
Lelkem billentyűit,
Szeresd szerkentyűit.
Csak közösen, előretartva.

Mint egy dallamot, zongorállak,
De nem kell néznem, a kottákat.
Te a lelkemben élsz,
Szinte, velem átélsz…
Mi kerekítenénk kockákat…

Mint egy álmodozó ó, Lia!
Jöhetnél, már előrehajtva.
Beszéld meg vágyaddal,
Egyeztesd, álmoddal…
Horkolhatnánk egy jót, egy… ágyba.

Vecsés, 2019. május 5. – Kustra Ferenc – Romantikus LIMERIK csokor