Posted by
Posted in

A nihil diadala

A nihil diadala. A gyermek homokvárat épít A figyelmetlen felnőtt rálépve eltapossa A gyermeknek sírásra görbül a szája Majd a vár építését újból megpróbálja Életünk kusza útvesztőin Hányszor vakvágányra tévedünk De nem mindig adódik az alkalom Vétkes tévedéseinket jóvá tennünk Kik csak rombolnak kik csak zúznak Vagy akár más élteket porba súlytnak Káromlással, mocskos szájjal […]

Posted by
Posted in

Ki tette ezt veletek?

Kopottak az emberek körülöttem, És én észre sem vettem, Hogy én is kopott lettem. Dühös szemek, Hideg kezek, Tettek kopottá, Színeim halvánnyá. Ám ez csak én vagyok. KI tette ezt veletek? Nem látjátok mivé lettetek? Hatalmas árat fizettek értünk, És nem azért, hogy gyűlölködjünk . Szóval, köszönöm. Most már egyformák vagyunk. És ha minden így […]

Posted by
Posted in

Pedig én

Felszántottad szívem, Majd teleültetted violával. Lyukakat ütöttél bennem, Majd telepakoltad tulipánnal. Belém rózsafát ültettél, Figyelgetted ágait, Rám esőt engedtél, Simogattad cseppjeit. Babérkoszorút fontál. Fejemre emelted. Friss harmatot hoztál, Majd rá cseppentetted. Madarakat hívtál, Hogy énekeljenek, Tücsköket hoztál, Hogy hegedüljenek. Pedig én nem kértem. Se dalod. Se virágod. Elég lett volna nekem, Ölelő karjaid melege.

Posted by
Posted in

Faluszél

Edit Szabó : Faluszél . Kicsiny falum születésem helye, nevelkedtem kis házban és kertben, nem maradt ez állandóan helyem, kert alatt egy pici folyó eredt. . Folyó partról igen messze láttam, szalmakazlak a kertek aljában, sárga színük gyönyörűen fénylett, mint a házak piros cserepükben. . Templom tornya a magasból nézett, tekintete a falut kémlelte, ha […]

Posted by
Posted in

Bár levél lehetnék

Amikor felráznak a villámok, Osztják az eget darabokra, Összetörnek a felhők egy pillanatra. Amikor bevilágít a hold, Egy temető az ágyam. Leomlik legerősebb váram. Amikor hallom a szelet, Fésüli a fákat. Tépi ágaikat. Amikor látod a Napot, Tudod milyen ritkán, Fénylik rajtam igazán. Amikor vízbe mártom kezem, Vagy pocsolyába lépek. Háborognak a tengerek. Amikor tulipánokat […]

Posted by
Posted in

Éjjeli virágzás

Éjjeli virágzás Nyár éjszakán lopakodva Kinyílik egy kehely, Vonakodva mutatja meg magát. Egy évi lappangás után Megérik a virágzásra. Egy nap az élete. Illata fenséggel kevert. Halandósága mégis nagyszerű. Távlatokat nyit-üdvözít. Sok év után egyszer nyílva Királynője az udvarnak El is múlik, nem marad Kaktuszvirág, nem mandala. Lédikó 2019.07.17.

Posted by
Posted in

„Fürtből”

A gémeskút csak Áll, itatók fürtjében. A marhák, bőgnek. * Elhagyott kútnál, Öreges emlékfürtök! Múlt még visszanéz… * Emlékből fürtök Lógnak elhagyott lakban. Szélvihar tör-zúz! * Erkélyen lógnak Fürtökben vad darazsak. Nem inzultálni. * Álmomban vágyak, Fürtökben tülekednek. Reggelre tűnnek. * Fények villantak, Árnyak, fürtökben lógtak. Rövid szépség-kép. * Hóborította Kis-szűzhavas dombokon, Holdfény fürtökben. * […]