“Félek a gyönyör lankatag,
elvész úgy, mint az almaszag.
Repülnék, járnék a hitben,
tarts meg, ha tudsz engem Isten”
Sapa Brown: Ablakok
hinni a templomban a hittanórán
s magadban gondolod minden előtt
nem nézni szüntelen időt karórán
csak élni az életed mint azelőtt
egyenes derékkal nézni a mába
mert görbült ízület nem helyénvaló
hajlott hát előnyét súgja a fáma
tapsviharban koncra várni csuda-jó
egyenes szavak ferde magyarázat
hitet applikál a hatalom szele
megtévesztés és végtelen alázat
mit ad és elvár ha hiszel benne
tükörbe nézel arcod nem a régi
vonásod egykori éned meséli
ajánlás
herceg a teremtő mért fordít hátat
az emberi akarat kőtáblát tör
a dogma pusztulás víziót láttat
s a jövő csak fényét vesztett tükör
hinni de miben csak önmagamban
hisz bűnösnek mondanak szakadatlan
Nagyszerű vers kedves Gábor,mint minden alkotásod!