Üstökös alakját festették fel,
a habos bárányfelhők az égre,
Rikító fehérek, az alkonyat
fényei a tengeren táncolnak.
A színpompás kavalkád mámorít,
párra lel a vonzás a parton is.
Titokban, hogy senki meg ne lássa,
szivárványos ernyő homályában.
Meleg a homok, süpped a sarok,
ajkakhoz jönnek a fordulatok.
Mire a víz feljebb emelkedik,
az óhaj csókja beteljesedik.
Elevenednek a forró vágyak,
a szívek közelebb kalimpálnak.
Álom és való összeolvad itt.
Az igaz szerelem elandalít.
Halvány árnyék lesz a tanú rája,
örök hűség arany zálogában.
Szép képeket ábrázol a vers.
Nagyon szépen köszönöm.
Mária kedves, köszönöm, hogy olvastál és az elismerő véleményedet is.
Üdv/Feri
Júliána kedves, szívesen, de inkább én köszönöm, hogy olvastál…
Üdv/Feri