Hajnalodban az üde ébredés vagyok
Éjjeledben mécsesként lángolok,
Látásodban a szemed én vagyok
Járásodban ringó lépésként ragyogok
Főztjeidhez a köretet én adom
Izzó szívvel meg is sózom
A szép két kezed az én kezem
A két szemed az én bájos életem
A végtelenséged nálam ér véget
Látod életem, mennyire szeretlek?
Befestem neked az égboltot szerelem-kékre
Beleálmodok egy széket:ülj le szépen.
Őszinte szerelmünknek kapocsa a hűség
A mi jelenünkben nincs hűvösség
Meg nem hívott vendég az egykedvűség
Napjainkban nincs tervszerűség
Átszövi őket a boldog egyszerűség
Így lesz keddjeinkből újévi élmény
Életemet sokcsillagos élvünkre teszem
Mosolyodért a világ-mindenséget megveszem
Univerzumunkat hangunkkal megzenésítem
Bájoddal finoman megselymesítem
Becsengetünk minden ember kertjébe,
Hogy megérkezett az isteni szerelem…..