Posted by
Posted in

Reményeket ébreszteni

Edit Szabó : Reményeket ébreszteni . ” Isten-félő, vagy szerető vallásos vagy vallástalan megéli, hogy egyszer eljő’ kiben meg lesz bizodalma”, felejteni, nem feledni reményeket ébresztgetni, várni az Ő jövetelét, kisgyermek megszületését, áldomás a születése minden embernek szívébe, mert az élet mindenkié, fel kell, hogy őt is neveljék, remény adjon vigasztalást, nem kell hinned Istennek […]

Posted by
Posted in

Decemberi csoda

Decemberi csoda Csilingelő szánon, Mikulás érkezik, puttonya megrakva, meglep majd téged is.   Rossz gyerek nála nincs, mindenki egyforma, ajándék jár neked, szeretet jutalma.   Ablakon kukucskál, csizmákat keresi, ott van az fényesen, csokikat elnyeli.   Lesz öröm majd reggel, ablakhoz szaladnak, kicsik, és nagyok is, mind dalra fakadnak.   Körbe-körbe néznek, talán még láthatják, […]

Posted by
Posted in

Télapó mindig jő…

Télapó mindig jő… Csengettyű hangja szól, fény árad ablakból, kíváncsi kis szemek kémlelik az eget, Télapó, merre jársz? – gyerekhad téged vár. Fény csillan az égen, a csillagösvényen már paták szikráznak, manók kalimpálnak, nagy kalandra vágyók a rénszarvas szánkón. Ezüstös varázzsal, tűzpiros palásttal Télapó integet, rejteget kincseket, tele a puttonya, cipeli szuszogva. Van benne minden […]

Posted by
Posted in

Téli mese

Téli mese Van, aki látta, esküszik rája, rénszarvas húzta, csengettyű rajta. Siklott a havon, szép ünnepnapon, éjszaka osont, örömet hozott. Sok kicsi gyerek este kilesve cipőket tisztít, ablakba állít. Télapó eljön, csizmákat megtöm, ajándék akad, virgács is marad. Hófehér ágon, tündértisztáson táncoló hold jár, ezüst a határ. Kacagó hangok, víg zene harsog, ablakod kitárd, télapó […]

Posted by
Posted in

Tél az erdőben

Tél az erdőben Minden fehér csupa-csipke, magot keres kicsi cinke, őz gidácska csetlik-botlik, körötte a friss hó porzik.   Álommanó csókot lehel, sün, és medve csak így telel, bársonyos hó, puhán takar, rovart bújtat most az avar.   Patak vize rég befagyott, bokrok ága színehagyott, fenyőfákon csipkekabát, visszaveri napsugarát.   Egerészölyv, réti sasok, várnak rátok […]

Posted by
Posted in

Burgonyába rejtet érzések

    A téli álomból fáradtan nyújtózkodó napsütésben kezdtek meg a tavaszi ültetést. Sorban járták át a melegnek éppen nem mondható talajt. Majd egy több madár csőrét hordó nehéz léptű madár tette a krumpli csemetét a földbe. Ki jól érezte magát hamar barátokra tett szert. Ahogyan mellegedet az idő ő annál hevesebben kapaszkodott végtagjaival a […]

Posted by
Posted in

Csak változó… ez a változatlan! 2/2.

Csend-filozófia – második változat, a már érett gondolkozású szerzőtárssal… Elmeditáltam csöndben, öregesen, míg élek addig vagyok, nem változok… Meditáláskor be kellene menni a halk csöndembe, kulcsot nem találok. Lépcsőkorlátnak támasztom a hátam, ülök, magamban nagy rendet sikálok… Van Kulcsa? Nem lelem, Be hogy menjek, A csendes csöndbe? Idősen már változni nem fogok, Néhány évet még […]