A remény förtelmes prostituált
Az emberhez, mint megmentő kiált.
Azt akarja, pazarold rá élted,
A végén Te is hiszed, úgy vélted.

A remény nem segítség, csak áltat,
Az életen, mint vadló átvágtat.
Változtassak vagy ő lesz hóhérom?
Nem érdekli; lelkemben haldoklom…

Budapest, 2000. augusztus 17. – Kustra Ferenc