Senkiházi vagy élhetetlen,
Bár a becsvágyam mérhetetlen.
Így a sikervágy nem mérhető,
Egy lehet mérce, hogyha pénz jő.

Pénz áll velem, sajnos hadilábon,
Pedig ez legnagyobb kívánságom.
Valamiért nem szeret a beste,
Sikertelenül fekszek le este.

Siker embereknek véleménye
Nem mérvadó… az csak esti mese.
Ők ugyanis máskor, máshol voltak,
Igaz, pontosan jókor, ott voltak.

Egyszer nem korrumpáltam, nyolc éve,
Az óta nincs sikerem… nyolc éve.
Lejárt a hét szűk esztendő éve,
Miért nem vagyok sikeres végre?

Az is igaz persze, azt sugárzom,
Minden rendben, tán’ ez az imázsom.
Pedig egy fenét, ez csak az álca,
Másokat megtéveszt Janus arca.

Persze nem becsapásként mutatom,
Így alakult, ily’ a habitusom.
Viszont mivel mindent rendben hisznek,
Eszükbe sem jut, hogy segítsenek.

No, mindegy bú és bánat az enyém,
Rossz korszaknak vége, remélem én.
Nagy számok törvénye alapján jön,
Fellendülés, a pénz és az öröm.

Budapest, 1997. december l. – Kustra Ferenc