Posted by
Posted in

Fogadj örökbe

Hol vagyok így egyedül? Szívem csak magában dobog. Lelkembe a magány ül, s szememen keresztül zokog. Én, bár hóban lépdelek, könnycseppem jéggé fagyva hull, kabátban mégis reszketek. Te kellesz mellém piszkosul! Kérlek, fogadj örökbe! Egymagamban jövőm semmi. Szívedbe had török be, adj szeretetmorzsát enni!

Posted by
Posted in

CicaBlog – 31. Mik vannak a hírekben? Felháborító! – 2018.12.19.

Mostanában olyan rémtörténeteket hallani a hírekben, hogy a gazdája becsomagolta a cicáját a bőröndjébe, és feladta Kanadába vagy Timbuktuba, vagy akárhová, és 24 nap múlva szerencsétlen fajtársam nyávogására végre kinyitották a csomagot, és a cica még élt! Velem is majdnem hasonló történt. A kisgazdim csomagolta be a ruháit a bőröndjébe, amikor én észrevétlenül bebújtam a […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 30. “Nyáron nyaralok, télen telelek” – 2018.12.18.

Megint elutaztunk. Én kérdezgettem a gazdáimat, hová megyünk, mikor érünk már oda, de nem díjazták. A válasz ez volt: Cstt! Egy szép lakásban laktunk, ahonnan láttam a kertet és a madarakat. A tévé mögé is bebújtam, de rám szóltak. Pedig ott is volt egy ablak. Én csak kitekintettem azon is. A konyhaasztalra is felugrottam, de […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 29. Imádom a decembert – 2018.12.13.

Imádom ezt az időszakot. Csak egyre érkeznek a csomagok, a dobozok… Minden doboz az enyém. Vagy az lesz. Ugyanis rátelepszek és elfoglalom. Vagy belebújok. Most egy keskeny doboz jutott osztályrészemül. Bele is másztam. A nagygazdim álla leesett. Odahívta a kisgazdit, hogy ő is lássa ezt a bámulatos eseményt. A nagygazdim nem hitt a szemének. A […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 28. Jutifalat – 2018.12.12.

A kisgazdim úgy látta, hogy mostanában nem ugrálok annyit, és nem megyek fel a polcrendszeremre, amit direkt nekem fabrikált a nagygazdim. Azt találta ki a kisgazdim, hogy feldobált minden polcra egy jutifalatot. Én sem voltam rest, amit lehetett, lepiszkáltam, anélkül, hogy ugranom kellett volna. De volt, amit nem értem el, ezért mégiscsak feljebb kellett tornásznom […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 5. Cukiság – 2018.09.08.

Ha Houdini szabaduló művész volt, én elbújó művész vagyok. Bírom, mikor mindenhol keresnek, és nem találnak meg… Szeretek a pamlagra mászni a gazdik mellé. Olyankor hagyom megsimogatni a pocakom meg az állam. Igaz, a kisgazdimat kitúrom a helyéről, de hát ki tud nekem ellenállni?

Posted by
Posted in

Szeged

Titok hozott a napfény városába A nap tüzében újjászületni Életem delén, szívem csodákra vár A Tisza-part csendjével betelni Hol köszönt az ősz, és bíbort fest a nyár Ragyogó csoda, öröklét csillaga Röpke gondolat száll a víz felett. Álmot perelt, hol zúdult a vén Tisza S párába burkolt harmatot szedett Rímekkel bolyongó lelkek mítosza. Szemembe könny […]

Szavakba szőtt idő
Posted by
Posted in

Szavakba szőtt idő

  Illegető méh potroha int, s édes szava nyárnak napsugarát nyújtja feléd bodzatányéron. Nevető fény szántja a szép eget és vele itt van a holnap. Bár ma lopott csók íze a felhőkig viszi fel kedvem Őrzi a mária-tüske-tövis, vele küzd, fut a lonc és ebbe a nyárba virít a titok. Leszek, élek. Kell e ma […]

Posted by
Posted in

Kátyú-dal

A szervo biztos, nem kell már izom döcög a Szuzka* hát én ezt bírom. Rutinból megy már az úton vályú nem fog ki rajtam a beste kátyú. Hatalmas árok már jól ismerem Sódervolt Emil őt így nevezem. Kormányt behúzom Útszéli Sunyi vár rám középen az E-még Kicsi. Lyukacsos Gödör most következik huncutul kacsint a Kis […]

Posted by
Posted in

Búék

Búék Óév köszön, Újév kopog, Jókívánság rímben csorog. Kívánok sok boldogságot, Ha kenyér nincs, friss kalácsot. Foszlós bélű szeretetet, Szemekben csak örömkönnyet. Hit és béke őrző fényét, Csillagoknak reménységét. Kívánok még kamrát, telit, Tudd fizetni majd a rezsit. Szíved teljen kegyelemmel, A szerelmet se felejtsd el. Ne ítélj, és ne ítélkezz! Munkát csak áldással végezz, […]