Olvasta megannyi lelki vívódásom:
Betegségem, vallomásom.
Tisztelt …, ki e sorokat olvassa, Ön,
biztosan érezte már magát lejtőn.
Nem?! Nekem ugyan hazudhat,
de magának ne tegye!
Hadd legyek kritikus, de zokon ne vegye!
Valamije mindnyájunknak fáj,
mit nem oszthat meg emberi száj-
mert fél,
mind az a vár mit alkotott,
a tett,
hogy felvállalja önmagát,
elmossa szitokvíz a nyitott gáton át,
mert homokból épített.
Miért néz így? Ugye igaz?
De legyen Önnek még vigasz
van ideje,
s ha ereje
is akad,
bármi a nyakába szakad
Megoldja!
Ha igazán akarja.