Mily gyanús ez a hajnal, hideg kezével simítsa ajkam. Testem borzolja hideg bájjal Vágyódva nézem a paplanos ágyra. Lefeküdnék véle, de nem teszem, nem jön állom a szememre. Boldog lelkem, ha itt hon vagyok, hisz szeret az én családom. Majd jő az est meleg karjával, magához ölel romantikával. Est paplanja betakargat, míg a munkába […]
Te, drága kicsi Stefánia, Jó lenne már, ittléted tárgya… Vállgödrömbe bújnál, Hason simogatnál. Úgy szeretném érezni, még ma. Park vastag füvében ledűlnénk, Jövőnkről hosszan merenghetnénk. Mesélnénk vágyunkról, Elgondolt ábrándról. Szádat puszilgatnám; élveznénk. Szeretném a végtelenséged, Kéne szerető kedvességed. Idő van, indulnánk, Aztán meg rohannánk… Kicsi Stefi! Imádnám lényed. Vecsés, 2019. augusztus 7. – Kustra Ferenc […]
Belül még valami derengett, mint kísértettől megremegett. Kedves, kedves leszel! Valahogy talán így hangzott el. A távoli múltból tolakszik, édesanyja hangja hallatszik. Kedves, kedves leszel! Így tudsz igazán boldogulni. Nem lehet minden csak a szépség, hatásosabb lesz a kedvesség. Kedves, kedves leszel! Eddig lényegtelennek vélte. Most tehetetlenséget érzett, de akkorra fülébe csengett. […]
Tülekednek emberek mint annyiszor máskor, karácsony jön ezt mondják naponta százszor. Az idő pénz, a pénz meg időt hoz, ezt mérjed te is az álmaidhoz. Zsongnak az üzletekben mint méhkasban a méhek, felajzott aggyal ráduplázva kérnek. Pénzzel akarják megvenni mit lehetetlen, bizonygatják azt, hogy ez az ami verhetetlen. Köpönyeget kellene cserélni már, ily gondolatokkal tele […]
Hatvanhét éve már, mozdultam, Hosszú utamra elindultam. Jól ordítottam, megkaptam a saját tempót. Mindig igyekszem kihozni belülről a jót. * Tudatlanok oly’ Bőszen támadják, jókat! Harcom, egyedül. * Igyekeztem, megterveztem a jövőmet, De nem kaptam, csak kézlefogó őröket. Nem volt elég őr, így kaptam kritikát is, Nekem így minden lett, antiszociális. * Gátoltak, mások, Mert […]
Romantika Pajkos macskák háztetőn kergetőznek. Melyik unja meg előbb? RMB – 2019. április
Ima Álomra hajtja fejét az est, szunnyad sötétlő párnái közt a Hold, a Nap fénylő sugára simítja párnája szegélyét búcsúzón; mesét mond, s az égre ecsettel bárányokat fest. Te se legyél rest, ha mézszínű szemeit szerelmed reggel rádveti, s hajad szálai közt az ezüstöt fürkészőn keresi, majd hang nélkül karjaiba vesz. Magára húzza sötétkék selyem […]
RosaMaria B.: Mondd, hová menjek (A csönd) Mondd, hová menjek, ha érted mennék, mert nem jössz? Mondd, miért írok, ha tudom, száz tenger választ szét, s össze nem köt. Mondd mit ér a kínzó idő, s miért oly jó a pillanat, ha távolból nézed, s a gyötrelem fájdalmat s könnyet fakaszt. A csönd nem ígér, […]
A tigris, az oroszlán, a leopárd és az állatidomár Hol az állatidomár? Merre van? Nem látták? Az előbb még a tigrissel játszott, majd az oroszlánra vadászott. A leopárd előtt elidőzött egy kissé, míg Leónk fogát javította, s karját a leopárd fejében tartotta. Ugye látták? Na látják! Jön is már, mit jön! Rohan, s mögötte […]
Rosamaria B. Bohóc a porondon (Szív) Szívemre zsebet varrnék, szerelmem beletenném, mélyre, mint a kút, hogy ne lássa más, milyen nagy bennem a szomorúság. A zsebbe én is belebújnék, melletted én is elférnék, szívünk így együtt dobogna, zsibongva, egy ritmusra. A zsebből néha kinéznék, aztán melléd visszatérnék, szívem tovább dobogna, szerelmem átölelve, dalolva. […]
