Szélárnyékban Jó dolog talán meghátrálni? Vagy éppen szélárnyékba bújni? Nem törődni gonddal, bajjal Csak békésen pipafüstöt fújni? Vagy mérgedben törni, zúzni Legjobb lenne az ötös lottót kihúzni Még jobb lenne a holdba kapaszkodni S a világ eseményeit távolból szemlélni Lázálmoktól végleg megszabadúlni Pedig a trendi csecsmőt gyilkolni Férfiból esetleg nőt kreálni Vagy két nővel ágyba […]
Elmélkedés Európai stílusú tankában… Engemet szeret A csend, össze is bújunk. Így, ketten vagyok? Ölel, visszafog s csitít Lelki bánatot tompít. * Csendes éj szétmar! Magány sötét, urizál. Egyedül… lét, győz! Csendem, éjben ijesztő, Magányom oly’ dermesztő. * Új veszekedés, Este bor, éjjel a vágy! Majd, csendben cigi. Csendben izzik fájdalom, Csellengő füsttel oltom. * […]
“Félek a gyönyör lankatag, elvész úgy, mint az almaszag. Repülnék, járnék a hitben, tarts meg, ha tudsz engem Isten” Sapa Brown: Ablakok hinni a templomban a hittanórán s magadban gondolod minden előtt nem nézni szüntelen időt karórán csak élni az életed mint azelőtt egyenes derékkal nézni a mába mert görbült ízület nem helyénvaló hajlott hát […]
“Ott lent a sötét – vak társa lesz a csendnek, a tegnap és a holnap, bennük sírva elpihennek” Kiss.Teleki Rita: Alszanak mert megtörni akart a sors kegyetlen játszmájában osztott cinkelt lapot tagadd hogy az élet embertelen vérrel verítékkel festett holnapot kapsz csupán ha hited mégis töretlen szállni akarsz a gondolat szárnyain képet festesz az égre […]
Nem a távolság bírál. Nem az szakít el. Miért kenem mégis rá? Igazán nem értem magam. Mert óceánokat át úsznék És végtelen magas, Hegyek fölött repülnék. Érted. Egyetlen pillantásodért. S látod? Mégis lelkem pocsolyájában, Fuldoklom lelkedért. Igazán nem várom, Hogy megérts. Nem hajtogatom. Vagy kívánom, hogy félts. Egyengetem, Az arcomra gyűrt arcodat. Felejtetem, Sosem látott […]
Merre induljak, Hogy megtaláljalak? Tudom, hogy ott vagy az eső cseppjei között. Hogy amikor a szél tépi a fákat, belefésül téged ágai közé. Fenyők tűi közé beékelődő Napfény vagy, ami halványan táncol az arcomon. A hideg a hátamon, ami végig szaladva borsókat hagy maga után. Amikor a villámok egy pillanatra darabokra osztják az eget, ott […]
Virágod voltam, Mézédes keserűd. Napsütésed voltam, Fájdalmas derűd. A legfinomabb mérged, A legdrágább semmid, Legzöldebb leveled . Szétdobált holmid. Rózsád voltam. Tűzzel rakott felhőd, Takaród voltam, Kinyitott ernyőd. Hidad voltam, Mezőn reszkető fűszál. Madarod voltam, Ki szabadon elszáll. Voltam földed, S földed leszek. Voltam fényed, Bérce hegynek. Voltam tengered, Megvilágított út, Voltam ösvényed, Bővizű, tiszta […]
Szavak helyett néma vágyak, Sötét árnyak húsba vágnak. Mit érsz Te ennek a világnak? Jaj, de sokan nem értenek! Vadnak hisznek és ridegnek! NE-VE-LET-LEN-NEK! Mikor mérgükben rád rivallnak, Mikor segítség helyett eltipornak, Ne hagyd magad! Kérlek, ébredj, merj kiállni! Mondj el mindent, bármi bánt is! Üvölts! Ordíts! Mondd, hogy segíts! […]
Pipacstenger Káprázatos vöröslő színek, szirmai mégis oly szelídek, lágyan ringó virágzó tenger, kelyhe harmatcseppet rejteget. Skarlátvörös uszálya izzik, a fény játékára kinyílik, drágakőként ragyog bársonya, szél hátán hintázik bájosan. Aranymezőben izzó parázs, forró nyárban égő tűzvarázs, karcsú teste olyan csábító, bíborvörös tánca lázító. Hullámzó vérvörös igézet, meghal, ha a földből kitéped, […]
Nem feledve… A születésétől kezdve nevelted reszketve, esdve, kérve a sorsot, ne legyenek foltok, ártatlan, tiszta lelkén, tanítva őt a szeretet nyelvén. Az első lépések, öröme ölelésének, az első nap az óvodában, csillogó szemében a csodálat, kamaszkori kedves csínyek, haragszol rá, de csak színleg. A kibontakozó tiszta értelem, látod már nem is védtelen, figyeled,- és […]