Szoborról, festményről Rám néztetek: Te, a Szentek S én csak mentem. Csendben. Mert úgy éreztem, hogy terhem letehettem.
Azt mondták, nem sírhatok, tudod, mert én, vagyis mi nem sírhatunk sosem. Erősnek kell lenni. Ez a szentencia. Hiszen nem is ismertelek. Illetve Téged tulajdonképpen alig. Csak az a fránya múlt, egy legkedvesebb emlék még az óvodábòl, Ő volt a láthatatlan kapocs. Fél éve, talàn kicsit több, a véletlen “gurított” Hozzád, ha fogalmazhatok így. Mi […]
Te tervezel. Én máról Holnapra élek. Minden nappal Többet, Többet, Többet, Még, Még, Még: Remélek. 2016.03.21
Romantikus mesében… Este ültünk a hűs ligetbe, Azúr-selyemfény… rajtunk leple. Fák, bokrok meséltek, Vágyak égig értek… Hiányérzet, mélyen lelkembe. Hmm… a kedves nem tudta vágyamat? Pedig, esti fény is betakart. Fák, bokrok dugdostak A vágyak hajtottak. Nem orvosolta a vágyamat… * Éj van, hiányod fáj, várok rád… Vágykáosz testem, űz, hajt hozzád. Vágyom az ölelést, […]
A költészet napjára,elhunyt társamnak Lehetne még gondolni rád mikor felveszed a ruhád sétálnánk,örök tavaszban nézelődnénk őszi lombban hulló hóban gyönyörködnénk este egymást átölelnénk ? Nem lehet,csak gondolatban te ott vagy,örök tavaszban emléked itt,a szívemben örök idők szerelmében!
Ha szemedbe nézek, szívedbe látok Őszinte vad, buja szerelmet, Szerelmet látok, végtelen csókok sorát Számtalan mámoros éjszakát Emlékszel? Ott és akkor a Rózsakövön Egy vulkán bazalt darabján Szerelem gyulladt két szívben Lángja perzsel t és égett Lelkedbe égette a meséket Kösd csokorba a napokat, a percet, az órát Azok minden sipkás bolondságát Tanuld meg a […]
Istennel, Világgal , Sorssal, Emberrel, Szerződött végtelen körmenet Szentté nem avatott gyűlölet Gyémántnak imádkozott üveggolyó Lemondás a cél kérésére Feladás a más kényére Üdvözült próféták asztali köre Porladó emlékképek felújított sora Hanyagul másolt forgatókönyvek Diában vetített filmek Sorozatra írt könnyes esték Gödörből mászni próbáló zombik Halódó hörgése Meghasonlott emberek Seprűs, fanyar lőréje Ropogós moslék a […]
Edit Szabó : Ünnepeltem Ünnepelni voltam kicsi gyerekekkel, trikolór kis zászló lengett kezeikben, szobor talapzatát körbe kerítették, fújta a szél röpte a tisztesség jelét. Negyvennyolcas hősök a templom kertjében, máig emlékezik a falunak népe, esperesünk mondta vitézi tettüket, koszorúzta szobruk falu vezetése. Ünnepi műsorra sokan készülődnek, virít a kokárda a szív felett szépen, Himnusz az […]
Hasznos Idióták ! Reszket a Föld! Hidegrázásban szenved. Földrengések gyötrik, Lakosságát árvizek tizedelik A nap is csóválja fejét Tán valaki elvette eszét Tangót jár a hőmérő- higanyszál Vagy tombol,vagy késik a nyár A tegnap gyilkosai Ma a lelkeket nyomorítják Szénakazalba dugom fejemet Hogy elrejtsem szégyenérzetemet Mert pőrére vetkőztettek Azzal a céllal,hogy kivéreztessenek Disznók közé keveredtem? […]
Edit Szabó : Bányipásztor Egyszer bizony nagyon régen, uzsgorodi tájvidéken élt egy bányász sok gyerekkel, dolgozott reggeltől estig, mégse volt kenyérre alig. Nagyot gondolt hát az éjjel, pótolja betevőjével, dolgozott is ahogy tudott, éjféltájban toppan elé, egy kisember, hogy segíté. Serényebben folyt a munka, gyorsan haladtak a sorban, egy-kettőre készen lettek, jöhet a fizetség kendnek, […]