Századok lehelete hull nyakamba Vértes vadonán ha jön a nap,alkonyul megyek,az Idő fonalán rám köszönt a szakadék sziklák zordja hívogat pihenésre váró tarka rét a forrás oltja szomjamat csend ringat el,karjában madárka dallama altat erdő hűvös ruhájában meglelem a nyugalmat ifjúságom vezetted,utaidon megszerettem a hazámat általmentem a romjaidon régi idők csókolták számat. […]
Reménykedtem benne, hogy megint vissza kaplak. De most bezárult az ajtó el sötétült az ablak. A mélybe süllyedt ,kialudt reménytelen reménységem fénye. Tested most már nyugodt a lelked száll a fénybe. Tudom végleg itt hagytál, csak bámulok az égre. Kereslek,kutatlak, nem hiszem el,hogy vége. Zavart lett az elmém. Nem tudok megnyugodni. Azt,hogy […]
Anyám úgy hiányzol mint fény a virágnak. Anyám úgy hiányzol mint béke a világnak. Anyám mihez kezdjek ha vannak még kérdések? Anyám mihez kezdjek amikor úgy félek? Anyám árva lettem, szomorú a lelkem. Anyám árva lettem mert itt hagytál engem. Anyám azt sem tudom, hogy mindent megtettem. Anyám azt sem tudom mit […]
2019. március 9-én, szombaton mutattuk be Szűcs Ilona szerzőnk Élet-morzsák című verseskötetét Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A jó hangulatú, teltházas összejövetelen a szerzőt megismerhettünk magánemberként és alkotóként is. A beszélgetés közben Kardos Katalin és Balázs Zsófia előadóink közreműködésével természetesen versek felolvasására is sor került. Fotók a rendezvényről: A helyi […]
Párok többsége, szomszédok szerint, láthatólag szépen él, Kifizetik a rezsit, nevelik a gyerekeket. Látszólag egyetértenek, de egyik dominánsként beszél S Nem-igen tűr másokat, az ellenvéleményeket. Erotikus közeledés sem kell, arról csak mellébeszél… Vecsés, 2018. március 1. – Kustra Ferenc
Az álmok ezüst taván kérges tenyérben ring egy üvegszív Havas téli éjszakán a vér benne fagyni készült, meleg takarót kért A Remény gondolattal betakarta, rokkáján szőtt száz mesét A tenyér álomba ringatta, felsóhajt az üvegszív Megtagadták, átkozták, tépázták hideg és forró szelek Bakók, árnyak, ostoba, keshedt vérebek Verte jeges eső, ostorozta hóvihar Így hányódott […]
Húsvét misztériuma Atyám! Miért hagytál el engem !? A harmadnapért A feltámadásért,s ezzel a megváltásunkért. Az Atya tudta előre temérdek bűneinket S a ránk zúduló mindennapi kísértéseket Fiát mielőtt felmagasztalta Igy az élet temérdek búját, baját A földi létben velünk megosztotta Felkínálta a hitet az Isten-adta emberségben A reményt az örök élet elérhetőségében S a […]
Nagybőjti várakozás Elsötétedett A fájdalom csontig lerágta testemet Ajkam elnémult Lábam lebénult Szemeim parányi fényt keres Ajkam kiszáradt Agyam kifáradt A keresztet látom az ég felhői felett Létem virágai Áldott unokái Fel-felvillannak emlékezetemben AGolgotát látom Fájdalmam szívembe zárom Csak ezt tudnám végleg feledni Múltunkból kitépni Mélyen eltemetni De évente visszatér a bőjti lét A könnyel […]
Büszke asszony az én Anyám! Hajába a dér őszülni jár Gyémánt csillog a szemében Arca vidám a komor télben Büszke asszony az én Anyám! Két karja szorosan font kosár Méhéből négy magot hajtatott Aratott örömöt és bánatot Büszke asszony az én Anyám! Lelke illatos liliom virága Könnye, szíve gyöngysora Álma tavaszi rét […]
Hétköznapi pszichológia… Az emberek -konstans- fölöttébb képmutatóak. Mosolyognak, a szemük sarkában látszik, nem ráncos… Mondanivalója a tőre, képmutatónak És Azt, tövig lélekbe vágja. Ez biz’ nem alkotmányos. De bizony, megnyugtatóan hat képmutatónak. Vecsés, 2018. január 28. – Kustra Ferenc
