Ártatlan meséid ki mondja el? Elnémult csalogány hol énekel? Virágos réteken, ott volna jó… Örvénylik, hömpölyög három folyó. Csatakos cipődet sár mossa át. Ötven fád kivágja saját magát, cikázva elrohan megannyi őz. Álmatlan éjszakád hajnalt előz. Hamis a válasz, de túl sok az ok. Diszkóban táncolnak szökött papok. Visszatért megváltónk. Ajtóban áll. Csendesen mentőkért telefonál. […]
Izzón parázsló forró testek Kihűlni vágyó holt lelkek Istent káromló bigottok Sátán oltárán áldozók! Vámpírok átkos keshedtjei E forrongó kürtő közepén Fogcsikorgató hideg közöny Önimádó vak remény! Koporsóra vágysz? Mert menekülsz! Bömbölsz akár egy csecsszopó gyermek Becstelen vagy és érdektelen Vonagló bábként éled az életed Fogadd el, mert ide születtél! Edd meg! […]
Rájöttem, nem tudom hogyan tovább, Egyet előre, kettőt meg hátrább? Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. Jó lenne már előre haladni, Sikerrel nem hadilábon állni. Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. Borzalmas látnom nálam hülyébbek, Bőven gazdagok, sikeresebbek. Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak […]
Első, bejelentkező bejegyzésemnek nem feltétlenül van köze az irodalomhoz. Vagy mégis…? Kell-e manapság az irodalom, szükség lehet-e manapság az irodalomra, a szépirodalomra – egy korban, amikor már szinte minden elektronikus, digitális formába öntődik, és az audiovizuális kirakatokba már nehezen illeszthető a fekete-fehér betűhalmaz, a szöveg. Vagy fordítva a kérdésen: lehet-e mentsvár, kiút ebből – már […]
Szeretettel köszöntöm a működtetőket és a szerzőtársakat. Szerintem érdekes, ahogy be kerültem ebbe a közösségbe. Könyvvizsgáló vagyok, aki cégek beszámolóját auditálja (minősíti, hogy megfelel-e a szabályoknak vagy sem.) E munkám kapcsán próbálok a cégeknek segíteni, hogy okosabban tudjanak gazdálkodni. Ezért egy pályázati ötletek oldalra bejelentkeztem, és folyamatosan tájékoztatnak az új pályázatokról. Én ezek közül kiválasztom […]
Versben és európai stílusú haikuban… Életem foglya Vagyok, idő besegít. Mutató halad. * Mindig sikertelenül küzdöttem, Pedig, helyes volt cselekedetem. * Aztán még én a Saját foglyom is lettem. Sors keze ütött! * Erőm már lassan elhagy, ahogy öregszek, Utamon a mély gödrök csak növekszenek. * Volt minden, mi rossz, Pénzhajhászás… elbukás. Erre születtem… * […]
Klotz Mária: tavasztündér süt a nap nem kell kalap tavasztündér mosolyog lelkem mélyén dalolok hív a fénybe messzi rétre viháncolni akarok levegőből koszorút fonok pattan a bimbó távoli halihó zöldell a világ nyílik a virág tavasztündér kacsintgat erdő mélyre csalogat tedd hajadba pántlikád sugárzik az aurád tavasztündér táncra perdül tavasztündér dalra zendül […]
Az élet védelme Az Úr angyala parancsot kapott Vegye ki a kést Ábrahám kezéből Ki az Isten iránti szeretetből Lemondott volna fia életéről Történelmi lapjaink nehéz perceiben Hősök áldozták magukat az élet védelmében Magyarként azt remélhettük A ma emberét nem kell figyelmeztetnünk A korszellem furcsán megváltozott Az emberi élet értékét vesztette Ma már nem csak […]
Egyszer volt, hol nem volt, hegyeken innen dombokon túl, élt két épület, Üle és Füle. Mindketten büszkén tekintettek az utca frontjára, meg is volt rá minden okuk, hiszen kertjükben csodálatos virágok virultak. De nem éltek ám magányosan, bennük éltek szolgáik, akik ápolgatták és csinosítgatták őket. Teltek múltak az évek az Üle és Füle együtt öregedtek. […]
Cserepek a csöndben Valami összetört. A kacagás karcsú kristálypohara? A nyugalom megingathatatlannak hitt padlóvázája? A meghittség vasárnapi levesestálja? Minden összetört. A harmónia ovális tükre is. A szilánkok szanaszét hevernek, s a levegőben monoton fájdalom lüktet. A konyhakő diagonális mezői még őrzik meztelen talpad véres nyomait, ahogy eltűnnek a kijárat irányában. A sikoltó űr, feszítő […]
