Tegnap elfelejtettek megcsókolni, és kihűlt a szám Nem forrasztottam magamhoz szerelmünk parazsát És egyre messzebb vagyok tőled, és a hiány mardosva tépdes Élni így nem lehet, tovább nem lehet, hogy a tűz elenyésszen   Ma nem vagy itt s a lángerősítést kér Rohanok hát lángoló lélekért Jaj, egy nap mikor meg nem tettem Csak nehogy […]

Edit Szabó :: Néha az élet is humoros Humorban nem ismerek tréfát, hű de régi már ez a mondás, nem kell ehhez viccet mesélni, megadja élet az élceit. Komolyan beszélgetek veled, honnan jöttél, merre eredsz, fényképedet látva tippelek, már jó hatvanas lehetsz. Ismerem az emberi arcot, éveid tagadod, biz’ látom, bizonyságot szerzek oly gyorsan, minden […]

A folyók nem folynak visszafelé csak álmaimban

A csendben találtam meg magamat vesztettem el őt

  Egyetlen vérző szív sem tudja, melyik lesz utolsó útja;   melyik az a seb, melynek vére utolsót lüktet földet érve.

  Mint nyíló virágot a tavasz, Mint hűs záport a nyár, Mint napsugarat az ősz, Mint fehér takarót a tél,   Úgy vágyom ölelésed Egyetlen csókod, érintésed Csak egy percet kérek Egy végtelen másodpercet   Szemed tüzében perzselődve Öledben körbefonva, lángolva Test a testben, lélek a lélekben Hamuvá válni a gyönyörben   Úgy vágyom ölelésed […]

Álmomban láttalak Tüzes szekéren érkeztél Magaddal ragadtál Szótlanul vágtattunk A homályos Végtelen felé Lüktető szívdobbanásod Ezeregy  gondolat Dalolni kezdtél, s én Vágyódva hallgattalak Víg  dalok, hideg csókok Hite hagyott életek Hitvány tartozék Lopott órák, percek Álmok és sóhajok Mit sem ér A test hamu és por A gondolat fekély Árnyas színű éj A szívedben gyötör […]

Naponta várom a változásokat. A boldog perceket, a szebb éveket. Várom a munkát, s a hétvégeket. A hívást, a törődést, új híreket.   Várom a családomat, barátokat, akik közel vagy nagyon távol vannak. Várom, hogy melegítsék a lelkemet, átöleljenek, mindig szeressenek.   Várom a havas telet, a napsütést, melyek világossággal töltenek meg. Várom a szivárványokkal […]