Az első és utolsó, Volt ez a búcsúszó. Korábban azt sem tudtam, Míg nem kóstoltam, Hogy ekkora fájdalom, Folyhat végig arcomon. Emlékszem arra a padra, A ruhád illatára. A puha és meleg ölelésedre, Az őszintén csillogó szemeidre. Nehéz volt búcsúznom tőled, Nehéz volt otthagynom téged. Most elmerülök hiányodban. Hanyatt fekszem szavaidban. Csendesen, halkan ringatnak. Édes […]

Mézédes felejtés, Amit nem fogok megkóstolni. Buta kis feltevés, Hogy elfoglak felejteni. Mostanában , Többet veszekedünk, Mint beszélgetünk. Többet hiányzol, Mostanában, Mint általában. Főleg mióta, Szemem szemed kóstolta.  

Edit Szabó : A tenger partján . Mezítláb a tenger partján elmereng még egy-két hullám, lábakat megérintgeti, vágyakat meg nem értheti. . Fiatal pár a homokban, gondolatuk egymásnál van, sárga fénybe elrejtőztek, az ernyőben átfénylenek. . Tenger fodra nem érdekli, lemenő napnak fényei, környezetük hiába szép, egyet érez e két személy. . Saját maguk boldogságát, […]

Edit Szabó : A szabadban . Kerítések vége után szabadság, pihenni mezőn, réten , boldogság, beköszön a napnak fénye árnyékba, eldőlnek a fa lombjának árnyába. . Hosszú szoknya szétterül a zöld gyepen, anya s lánya megpihen a földeken, tűző nap nem érinti a gyermeket, fejük felett napernyő emelkedett. . Magasra nőtt napraforgó köszönget, arra fordul, […]

Edit Szabó : Érintésjáték Tétova virradat, csillaghullás zizzen, az idő súlytalan, bóbiskol a csend, játék érintés lesz. . Bőcs,2019.08.05.

  Már csak az összhatásra és az érzésre tudott visszaemlékezni ennyi évre. Kereste képzeletében a képeket, melybe annak idején beleszeretett.   Égi magasságokba fel is emelte, hogy a lényeget édesen összeszedje. Meleg barna szeme vezette a nőnek, vágyott teste formája , mint a sellőnek.   Lába a szempillantásában leragadt, a tovább haladás esélytelen maradt. Ajkak […]

Izzó aszfalttól éget a város, nehezen viseli a családom. -Szóljatok gyorsan a nagymamának, indulunk hozzá sokkal korábban!   Friss, illatos szellő ölelget át, a nagyi várja már az unokát. Itt tölt a szünetből három hetet, szabadon bejárhatják a helyet.   Naponta többször vannak a kertben, ettől jön meg Eminek a kedve. Napraforgó fejek hajlonganak, amerre […]

Üstökös alakját festették fel, a habos bárányfelhők az égre, Rikító fehérek, az alkonyat fényei a tengeren táncolnak. A színpompás kavalkád mámorít, párra lel a vonzás a parton is. Titokban, hogy senki meg ne lássa, szivárványos ernyő homályában. Meleg a homok, süpped a sarok, ajkakhoz jönnek a fordulatok. Mire a víz feljebb emelkedik, az óhaj csókja […]

Vörösre váltott alja az égnek, Panka arra csodálkozva nézett, Milyen gyönyörű tud lenni a nap, mikor a horizonton megakad.   Határozottan úgy gondolkodott, meg fogja ezt a lapos korongot. Az erdei tisztáson átsétál, az biztosan akkora elé áll.   Testét és lelkét megmelengeti, mesélgethet vágyairól neki. Hőn szereti a tavaszt és nyarat, az sem baj, […]

Örömében nótáját fütyörészve, szőttes tarisznyát a vállára vetve. Elindult Matyi felfedező útra, az otthoni világot már megunta.   Tartott már a nyári szünet javában, mikor nem szeretett lenni magában.. Döntött, ahogy a mesében olvasta, útját városról városra folytatja.   Tűzött már a nap sugara magasan, nem segítette őt a haladásban. Csurgott le az arcán a […]