Vállaikon évtizedek súlya,sárguló képek fényein

elmerengnek,ők gondolkodva,múló ifjúság szárnyain

mint pillangóknak röpte,zuhannak alá az évek

régi hegyek ódon köve,álmaik oly mese szépek

lobogás,szárnyalás,tova, csókos éjszakák nyoma

kezük már remeg,s tétova,fakó már az arc mosolya

bölcsek ők,becsüljük őket,kik vállán évtizedek súlya

szánjuk meg a szenvedőket,legyen élerükben  csoda.

 

Varga Lajos az Irodalmi Rádió szerzője. A mindennapi életben pénzüggyel, közgazdasággal foglalkoztam. 1960 óta írok sokfélét: verset, novellát,…