A kultúra napja vagyon,

messze repülnek a gondolatok.

Tollat, papírt kezembe veszem,

már az alkotás is meg született.

 

E nap a kultúra napja csodás ünnepe,

gyújtsunk gyertyát a nagyjainknak emlékére.

Emlékeztük mily csodás a művész világ,

csodáljuk szavaljuk az alkotást.

 

Álljunk fel néma csendbe

egy percre hajtsuk fejet tiszteletére.

Mondjuk imát Kölcsei Ferenc emlékére,

ki meg írta a himnusz a magyar népnek.

 

Emlékképek a szemem előtt reppenek,

mennyi híres művész élt s van e földnek.

És vannak, kik csak maguk alkotnak,

maguk módján művésznek tartanak.

A lepel mi elkészítve feszeng

a művész ráfesti az érzéseket.

Ki csodálja a mű szépséges testét,

titkon gondolkodásba essék.

Az író a költő pennát ragad,

mindig van egy jó sztorija.

Fehér lepelre leveti mindazt

az olvasó boldog mikor hozzá juthat.

 

Majd jön más művész ezernyi alkotás,

mindenki képviseli ön magát.

Hisz e nap mindenki ünnepe,

mint a himnusz a magyar nemzetnek.

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…