Bár visszamehetnék…
hallanám dübörögni a zenét,
és sokkal, sokkal
többet adnék
sokkal többször borulnék
az öledbe,
hogy tudd, hogy
mindig tudd,
mennyire…
bár visszamehetnék,
oda, a régi házba,
ahol még a fotel is
azt várja,
hogy te benne ülj
hogy magányodból is
csak hozzánk menekülj!
Bár visszamehetnék
csak odakucorodnék rád
hagynám összefolyni
szívünk ritmusát,
hagynám, hogy
szeretgess…
mert most már
nem teheted,
mert most már
nem vagyok
gyerek…
bár elmondhatnám
így is, amit akkor
nem tettem meg,
azt, hogy mennyire,
még mindig
mennyire
szeretlek…