Bolgárfalvi Z Károly: A reggelek rossz ízét érzem a számban,

 

A reggelek rossz ízét érzem a számban,

Rideg emberekkel összezárt szobában,

Hol szíveken a gyertyák rég csonkig égtek,

Talán ez számukra a végső ítélet,

 

És, mint élőholtak, bizony köztünk élnek,

Lelketlen valóság szülte teremtmények,

Kik magukba fordultan élik életük,

Nem vágynak semmire, ez világnézetük,

 

Mert a vágy nevében a képzelet csapong,

És élvezi az életet, folyton rajong,

Hogy vajon, a fák között mit sugdos a szél?

 

Kelő napot köszöntő rigó, mit remél?

A sárguló nyárban mért szól a harangszó?

S az élet mért kérész életű pillangó?

  Bolgárfalvi Z Károly az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem 1954. szeptember 24-én, értelmiségi családban. Apám a Budapesti Műszaki…