Puccini Fesztivál.

Úton busszal Toszkána felé
Az ablakon beszűrődő
Fénnyalábok elől menekülve
Puccini Toszkájának dallamait
Halkan dúdolgattam
Útitársaim halk csevegése
Megidézte régóta tervezett álmaim
A határon túl már bámészkodtam
Közben a hasszú üléstől
Zsibbadni kezdtek lábaim
Olasz földre érve furcsa káprázat
Vett hatalmába
Dalolni kezdtek a fák, bokrok
A mezők virágai
A szőlők, a narancsligetek
A mediterrán fák árnyai
Majd egyre beljebb haladva
A kedves dallamok elhaltak
Fájdalmasan ismét felhangzottak
Sírt a föld, sírtak a fák, bokrok
A mezők virágai
Vezetőnk megszólalt:
Háborús emlékhelyek
Közelében járunk
Társaim közben
Csendben imátkoztak
Hány özvegy, hány árva kereste jövőjét
Fájdalmukat felfalta a növekvő éhség
Békés nemzeteket húzta karóba
A lövészárok halált osztó sikolya
Egykor barátok voltak
Egymás kultúrájáért,rajongtak
Ki tette, s miért küldték Őket a tűzvonalba?
A halált osztó kiméletlen
Gyilkos katlanba?
Pedig a két nép
Közös ellensége volt a Habsburgoknak,
Kik Cavaradossit a magyar nép fiaival
Együtt áldozták a halálnak.
A Toszkán föld gyémánt csillaga:
Firenze Lucca Pistoja
Látványa negyven fokos hőségben is
Ámulatba ejtett
Majd az Uffici képtár
Mesevilágába rejtezett.
Jövetelünk célja
A Puccini fesztivál
A Toszka előadása
Tette fel a koronát
A hazatérő utat
Megváltoztatni nem lehetett
Ezért buszunk ismét
A háborús emlékhelyek
Mellett vezetett.
A koránkelés, a fáradtság
Hamar álomba szenderített
Melyben a háborús sírok megnyíltak
A hősi halottak a sírból kiszálltak
Fülsiketítő hangon vádoltak.
Miért, miért szülték Európában
A pőrére vetkőztetett
Emberi létet, s a halált?
A politikusok csak a
Hazaszeretetre hivatkoztak
Pedig a hatalomért
A pénzért, a hódításért
A világ újrafelosztásáért
A burkolt Isten tagadásért
Áldozták mindkét oldalt
Életüket, vérüket
Ez volt a sátán intelligenciája
Mely a ma emberének is bálványa
Ebből születtek
A későbbi háborúk
Az izmusok az agresszorok
Ebből születtek a diktátorok
Ahogy távolodtunk
A fájó emlékektől
Felébredve úgy éreztem
A Föld ismét dalolni kezd
Daloltak a fák, bokrok
A mezők virágai
A szőlők a narancsligetek
A mediterrán fák árnyai.
Itthon békés nyugalom várt,
S maradt ajándékul
Az élmények mosolygó oldala
Ezért tegyünk tanuságot
A békéért, a szeretetért..

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…