Vitos Irén
Belibbent a tavasz
Belibbent a tavasz a nyitott ablakon,
Egy pillangó szárnya verdes a vállamon,
Kesernyés – édes nárcisz illata itt száll,
Függönyt áttörve egy dongó utat talál.
Madarak kedve se lehet már dalosabb,
S cseresznyefán a virágözön szorosabb,
Idehajló ág néha, titkon betekint,
Ha a langyos szellő rábírja, odakint.
Lebben a függöny és vészjóslón ígérget,
Cseresznyeág vadul, rémülten integet,
Rózsaszín szirommal kint mindent betakar,
S itt ér a frissítő, tavaszi zivatar.