Búcsú

 

Itt állva csak meredten nézve.

nem értve, hogy történhetett ez meg?

Felgyúltadnak a gyertyák szomorú fénye

a fájdalom tépi öröké a szíveket.

 

Merengünk, gondolatunk messze reppen,

a fájdalom könnye arcunkon gördül le.

Hallatszik messze a fájdalom hangja

könnybe lábadt szemmel hívunk haza!

 

A búcsú néha nagyon nehéz,

mi az életben fájó remény,

De náluk a búcsú fájón kemény,

hisz végleg itt hagytál elmentél!

 

Búcsúzom, ha egyszer vége tér,

Búcsúzom, elhagyót a remény.

Búcsúzóm, az élet oly kevés.

Búcsúzom, ha már az idő messze vitt.

 

Az órán a perc sem ketyeg,

Búcsúszó lett most az életem.

Búcsúzom, hát Isten te veled!

Óvja, védje mennyei életed.

 

Búcsúzom, nehéz mondanom,

Búcsúzom, mily kegyetlen e fájdalom.

Búcsúszó mi halkan elcsitul,

Itt élsz szívünkbe örökre!

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…