Gomolyfelhők közt röpködnek az álmok,

se lejjebb, se feljebb nincsenek rácsok.

Hol a zöld határ ad tarka virágot,

hol a kéklő égbolt azúr palástot.

 

Ringató hullámok között ingázok,

vagy szilárdan a talpamon megállok.

Nem tudhatom sosem, mi következik,

az élet könyvében mely terv létezik.

 

Hűs szellő hajtogatja a lapokat,

de vihar is kitépheti azokat.

Kötetben a sorok sorban peregnek,

valamennyi pont nekem fontos lehet.

 

Évtizedek óta tart az írása,

van talán még néhány évnyi lap hátra,

amit lassanként át lehet lapozni.

Haladjak gyorsabban, vagy jobb habozni?

 

Mit tartogathat? Tudom -e élvezni?

De nem mutatja meg előre senki.

Így hagyom magam sodródni a sorssal,

talán szárnya alá vesz majd egy angyal.

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…