Én egy egyszerű ember vagyok,
egy egyszerű tollforgató.
De mit sem ér az alkotás,
hisz nincs nékem iskolám!

Csendes szolid poétaként élek,
de van ki rá telepszik erre.
Én a magam módján keltem életre,
ezzel nem sokra viszem végette.

Addig kellettem, míg segítettem
azóta mindenhonnét kitúr engem.
Hisz ő egy agyon iskolázót ember,
és én csak egy mezei tollforgató lehetek.

Esélyem kevés vagy nincs mellette?
Hisz miért én küzdök azt ő elsőre megnyerte.
A kupa az elismerés az övé lett elsőre,
miért én évek óta küzdök, harcolok érte!

De ez is azt mutatja, hogy nincs esélyem,
hisz egy tollforgató poétaként esélytelen.
Egy amatőr autodidakta ember mit sem ér,
a tanult embereké a siker az elismerés.

Elég a kudarcból elég mindenből,
elég az ilyen emberből.
Nem lehetek mellette senki
hisz mindenhonnét kitúr, elveszi az esélyt!

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű…