Az örökké valóság pillanata

 

Életem legszebb pillanata volt, megláttam őt,
az újpesti vasútállomáson lebegő Istennőt.

 

Ott álltam a peronon kábultan, némán, mereven,
a látványtól mely fényesen csillogott a síneken.

 

Néztem mikor elindult felém két szép kecses térde,
Szerelemmadarak siklottak a fénylő kék égre.

 

Találkozásunk varázslatos, gyönyörű mozzanata,
mikor megállt mellettünk az élet végtelen vonata.

 

Megszólítottam, ő mosolyogva a szemembe nézett,
bájos varázslatos tekintete egy életre megigézett.

 

A felszálláskor segítettem, fogtam selymes kezét,
mennyei jó érzés volt kimondani kedves nevét.

 

A hit, remény, szeretet, jelenlétét élhettem át,
Az örökkévalóság képét őrzöm, egy életen át.

 

                                                              Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka…