Forró pesti est

 

A tér kispadján türelmesen várok,
csend uralkodik, nyugodt már a város.

Nem vagyok egyedül a Pesti fényben,
boldog párok sétálnak a Kálvin téren.

Villamos hangja megtörten csikorog,
minden kereke fáradtan nyikorog.

Varázslatos robaj irányít mindent,
nézem, hallgatom e varázslatos filmet.

Nyílnak az ajtók, nagy a sürgés-forgás,
végtelen utazást szolgálja e zsongás.

Megpillantom tűzről pattant mátkám,
törékenysége nekem gyönyörű látvány.

Rugalmas alakja nem rideg márvány,
karcsú teste hajlékony, mint a páfrány.

Csobogó szökőkút alkotta szivárványkép,
mikor kedvesem az útról a járdára lép.

A madarak énekének esti csacsogását,
Istennő vezényli most az élet valóságát.

Megremegek, megérint egy bálvány,
igaz szerelem ez, nem kósza járvány.

Találkozásunk pillanata Istentől eredő,
körülöttünk pirosan izzik a forró levegő.

Átölelem, mohón megcsókolom a kezét,
milliószor dúdolom kedvesen csengő nevét.

Lobogva világít a szerelmek megállója,
A boldogság meleget árasztó kandallója.

Gyorsan felszállunk az érkező járműre,

szerelmünknek Ő lesz mozgó iránytűje.

                                                           Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka…