"Ásó, kapa, nagyharang"
ülünk a gangon, nincs harag,
a gyerek bent minthogyha sírna,
ó, hogyha mégis szárnyam volna,
ó, hogyha együtt szállhattunk volna!

Fülemben folyton az a hang:
ásó, kapa, nagyharang...

Szétrágott életünk konca,
te húzod jobbra, én balra,
a gyerek bent mintha
mintha még jobban sírna,

szabadabb leszel, boldogabb?
Fulladok, túl szűk ez a gang,
ásó... kapa... nagyharang...