Posted by
Posted in

Lábnyom

  Megfagyott lábnyom olvad utánad, a blúzom is lassan kigombolom… Istenem, hát ennyi, ami emlékül tőled megmarad? Itt-ott egy eltűnő lábnyom, s behegedt sebek a blúz alatt… 2020. február 4.

Posted by
Posted in

Sírva síromnál ne állj!

Könnyek közt síromnál ne állj, nem vagyok ott. Lelkem messze jár… Szeleknek szárnyán szállok én, követlek csillogó hópihén, szitáló langy eső neszén. Élet vagyok szárba szökkenő magban, hajnali csend egy sokat ígérő napban. Veled lakom, csak messze, fent, ahol madárraj őrzi a végtelent… Ragyogok éji csillagfényben, megbújok nyíló virágok kelyhében, bezárt szobáid hűs csendjében, madarak […]

Posted by
Posted in

Kirándulás a Pilis erdőségében

Minket láthatóan megtámadó a vihar, Ide fog érni és le is fog gyűrni hamar… Minket láthatóan megtámadó a vihar, Ha lett volna periszkópunk, jól, időben láthattuk volna, Hogy milyen a vihar, milyen fajta, és vajh’ mi a szándéka? Néztünk a bokrok közül, néztünk egy motoros repülőgépet, Közölgetett, mert nem tudott leszállni, kereste menedéket? Próbáltam a […]