Szegények Karácsonya!

Hol a napokat számolja
Hol pedig a póstást várja
Tárva maradt hűtőpultját
Sóvárgón bámulja

Aprópénz zörög zsebében
Elkéne mindet költeni
Elég lesz- e ma ebédre
Pár deka száraz kenyérre

Elindul majd vándorútra
Pár tízes meg százas
Mire elég, mondd meg pajtás
Mert üres lett a lábas

Míg betér egy üzletházba
Nedves lett a csupasz lába
Mert leszakadt cipőtalpa
Mintha nagyujja kandikálna

Fülébe cseng hírmondója
Lázban ég az egész város
Tavalyinál több a vásárló
Aki mást mond az mind csaló

Mellébeszél az ellenzék
Hol van itt egy éhes gyermek
Terjesztik a rémhíreket
Éhséget legyőzik az elvek

Fényárban úszik a város
Csillog-villognak a plázák
Csalogatnak, csábítanak
Jöjjenek a szegény párák

Szürke hétköznapjaink
Ásítanak a téli tájra
Kapirgálunk, kapirgálunk
Ébren tart Ferikénk bája

Becsukódik minden ajtó
Süvíthet szél, betemethet hó
A szegényt még az ág is húzza
Idegen vagy, mint űrlakó

Rongyos sátorban levest osztanak
Nyújtja érte kérges tenyerét
Pedig felhígított, sótlan, íztelen
De levetkezi szégyenérzetét

Gyermeksereg jön örvendezve
Angyalarcot lát a szemekben
Homályos múltképek derengnek
Kedves adventi emlékeiben

Már a hidegtől sem fázik
Az éhségérzet sem keseríti
A távolból fény dereng felé
Mely szívét felmelegíti

Egy hajléktalan keresztezi útját
Tépett kalapját nyújtja felé
Maradék forintjáért zsebébe nyúl
Szinte megkönnyebbülten nyújtja belé

Mint a názáreti pásztorok
Arcára égett megrendüléssel
Búcsúzik az árnyékvilágtól
Útközben találkozhat teremtőjével.

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…