Ha akarod, leszek számodra levegő,
fáradt elmédnek napnyugtakor pihenő.
Felhők között délibábként lebegő,
védelmező, föléd hajoló fenyveserdő.

Ha akarod, csobogó forrásod leszek,
tisztára mosom a gondterhelt napokat.
Olyan leszek mint ételben a fűszerek,
édessé és csípőssé teszem az álmaidat.

Ha akarod, leszek számodra felhő,
esőben úszkáló égi gombolyag.
Vagy egy fa, termésével örökké termő,
ha kell, egy tovalibbenő édes gondolat.

Ha akarod, káprázó fényed leszek,
megvilágítom az elillanó perceket.
Nézd el ha olykor sokat fecsegek,
ajkamon a szó néha meg-megremeg.

Ha akarod, a sorstársad leszek az úton,
csak némán csodállak hogyha az kell.
Eléd megyek félútig a kövesúton,
álom és valóság karöltve tovaszökell.

Hegedűs Adriana az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten láttam meg a napvilágot és azóta is Budapesten élek. Tanulmányaim befejezése…