Búcsút intünk / Érettségi után egy tanárnő emlékére /

Ó! mennyire vártuk, ahogy szőkén belibbent az osztályba
A teremben mosoly nyelvek lebegtek mindenütt
Szeretet melege áradt a padsorok között
Az otthonunk vidám szelleme közénk költözött
A dicséret hangja szívünkben mindig célba talált
Ha néha korholta csacska figyelmetlenségünk
Sértettségünk mesével feledtette vélünk
Szinte izgult egy – egy jó feleletért
S mindent elkövetett a jobbik jegyért
Csak az örömét osztotta meg velünk
Sohasem ült bánat, szomorúság arcára
Csak annyit tudtunk írni az osztály táblára
Maradj továbbra is lélekben velünk
Akkor mindnyájan vidáman búcsút inthetünk.

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100…