A bárányfelhő hullámok mesés és oly’ szép tündérvilága,
A sötétedő kora-este, néznivaló bíborvirága…
A bárányfelhő hullámok mesés és oly’ szép tündérvilága.

Kora est fénye.
Bíborszín felhőket fest.
Varázsos alkony.
*

A vattás-fehér bárány felhőréteg, részben bíborszínű volt,
Ég erősödő holdvilága, az ezüstjével, lassan tarolt…
A vattás-fehér bárány felhőréteg, részben bíborszínű volt.

Ég
Kékjén
Rózsaszín
Barikákat
Szellő terelget.
*

Később a nyugalmas, békés napnyugta bíbora,
Magát föladta és sötétkékesre váltotta…
Később a nyugalmas, békés napnyugta bíbora.

A tengerkék ég
Szürkére váltja fátylát.
Messze jár a Nap.
*

A már vörösen lángoló napkorong, lassan lecsukta a szemét,
És személyesen magára húzta az éj erős vaksötétségét…
A már vörösen lángoló napkorong, lassan lecsukta a szemét.

Ég
Alján
Mosódik
A színvarázs.
Tájra homály ül.
*

Hold
Ezüst
Fénye hull
Szerteszéjjel.
Tó tükre ragyog.

Vecsés, 2019. augusztus 8. – Szabadka. 2020. július 10. – Kustra Ferenc – Íródott 3 soros-zárttükrös -ben, amit úgy kell olvasni, hogy az 1. és 2. sort egyben, utána a 2. és 3. sort egyben és így kitárul a másik szemszög… Alájuk a haikukat és az apevákat, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit írta. A címük: Varázsos alkony