A gyűlölet lángjában
Halni készúl a fény
A lét tűnő ragyogása
Hazugsággal szőtt sötétség
Szétágazó ármányos cselszövés
S a dühös gúny lobog az őszi szélben
A fák lehullott levelein
A dermedt szívek fagyos lelke
A bánat rácsán át néz a fellegekbe
A bú mosolya zokogva száll
Kering a fájdalom, könnyezve kószál
Fagyos tél jött s a téli rózsák
Jégvirágos könnyeket sírnak az éjszakában
A nap is eltűnt már az égről
Csak a hold vetíti árnyékát
Zokognak a fák, búcsúznak a levelek
S a kiszáradt néma patak
Lassan megtellik fájó könnyeimmel
Blažekné Benik Mária
Minden jog fenntartva !