(Pillanatképek életem apró történéseiből…)

A melegen sütő napsugár egy szeptember végi vasárnap délutánon kicsalogatott férjemmel és nagynénjével együtt bennünket a városból a közeli tó partjára. Nem is sejtettük, hogy egy csodálatos élménnyel gazdagodva térünk majd vissza. Az ezerszínű ruhában pompázó ősz csendes átmenetet képez a forró nyárból a fagyos télbe. Az őszi természet a mai rövidke kis kirándulásunkon egy kicsi szeletet felvillantott előttünk színes ruhatárából.
Pár perces autóút után már a friss levegőn sétáltunk. A tavacska partján a szemünk szinte káprázott a víz aranyló csillogásától. A horgászok mozdulatlannak tűnő csónakjainak látványa, a tóban vidáman “fürdőző” halak csobbanása festőecsetjére kívánkozó látványban részesített bennünket. Miközben halkan beszélgetve sétáltunk tovább, hogy ne zavarjuk meg ezt az édenkerti nyugalmat, szemem egy embermagasságú két színben virító bokorra siklott. Az Aster-bokor (évelő őszirózsa) sötét rózsaszín és élénk lila színű szirmainak kettőse hihetetlen látványt nyújtott. Óvatos léptekkel közelítettem a bokor felé, s meglepődve vettem észre, hogy ez egyben több tucatnyi csodás színekben pompázó lepkének is a találkozóhelye. Leírhatatlan látvány tárult elénk. A pillangók ide-oda csapongtak a színes virágok körül, majd egyesével vagy párban leszálltak pihenni kicsit. Újra és újra felszálltak, láthatóan képtelenek voltak elszakadni a bokortól, ahogyan én sem tudtam magukra hagyni őket. Ezeknek a picinyke, törékeny élőlényeknek a láttán elgondolkoztam azon, hogy bizony nem ilyen szépségesnek születnek. Mennyi szenvedésen mennek keresztül mire a rusnya kis hernyó szűk és szoros börtönéből kiszabadulva ilyen csodaszép pillangóvá változnak. Így van ez velünk emberekkel! Mennyi nehézség, betegség, konfliktusokkal teli esemény kell ahhoz, hogy kiszabaduljunk az önzés és szeretetlenség fojtogató hálójából. Az est lassan leszállni készült, a nap is elbújt a túlsó part még zöldellő dombjai mögé. Indulnunk kellett haza, nehéz szívvel váltam meg a pillangóktól.
– Hiányozni fogtok…szóltam hozzájuk és ők búcsúzóul felém lebbentették áttetsző szárnyaikat.

Pillanatképek sorozat többi részeit az alábbi linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Pillanatk%C3%A9pek

Harmati Gyöngyi az Irodalmi Rádió szerzője. Meglepő fordulatokban és szomorú történésekben bővelkedő gyermekkorom hozománya az itt szereplő nevem.…