Ki mindenki járt már így…

Egy kép.
Ismeretség…
Kedves emlékkép.
Nyári nap… Először láttalak,
Kéz-kezet fogott, karoltalak.
Meséltél… én hallgattalak.

Szimpátia,
Sors átka…
Lett mára.
Sors ügyesen összevezényelt,
Kéz-kezet fogást lényegelt.
Nem célvezérelt, időt elfecsérelt!

Pár óra
Szapora,
Elszállt gyorsan…
Új találkozást reméltünk,
Nem teljesült reményünk.
Emlék marad, mit megéltünk.

Órákra szállt
Oda kék-madár…
Elszállt.
Az óta találkozás reményünk,
Nincs mivel élnünk…
Maradt emlékezést fényesítünk!

Szabadka, – Vecsés, 2020. április 5. –Jurisin Szőke Margit írta az első és a 3. versszakot, 15 szavas-6 sorban versformában, én Kustra Ferenc írtam a 2. és a 4. versszakot.