Posted by
Posted in

Alkony

Sötétbe burkolódzik a megkopott idő. Sápadt arcán mélyülnek a ráncok. Tárt karjával nem hívja jövő, Búcsúznak az elfelejtett táncok. Válláról lerakja rég cipelt terheit. Görnyedt háttal magában üldögél. Emlékében őrzi létének képeit, Hosszú, barna haját ellepte a dér. Homályos tükréből rémülten néz vissza, Kupaknyi borát tán utoljára issza. Harangja messziről hosszan zúgva kondul, Gyenge lábaival […]

Posted by
Posted in

Az élet manapság… elvégesül

(3 soros-zárttükrös – anaforában) Az élet bíz’ manapság csak emelgeti a tétet, Az élet genyó, mert befektetéshez köti létet… Az élet bíz’ manapság csak emelgeti a tétet. (Hairon) Az élet bizony nehéz, A kéz munkára már nem képes. Nem elég a pénz… * (Anaforában) Aki boldogtalan alázatosan, az semmit nem talált, Aki megélte bánatosan, ott […]