Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Idősíkok…

Életünk ideje az égi homokórán gyorsan lepereg, Nem tudhatjuk lesz-e még időnk változni és változtatni! Milyen nyomokat hagyunk magunk után? Múltunk fojtogató mocsár, mely folyton visszaránt. Jelenünk csalóka csapda, nem tudjuk mibe lépünk. Jövőnk sötét börtön, mely félelemmel van tele. Amíg élünk e hármasság mindig elkísér: Volt – van – lesz, Múlt – jelen – […]

Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Mindig van választás…

Mi mindig válaszutak előtt és válaszutak után Vagyunk, ebből áll villanásnyi kis életünk. Mindig választani kell, mindig van választás. Van amit el kell engednünk, van amit meg kell ragadnunk, A pillanat elszáll és soha vissza nem tér már. Van, hogy hallgatnunk kell, van, hogy szólnunk kell A lehetőség elszalad és kíméletlenül magunkra hagy. Mi mindig […]

Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Egyszerű ima…

Istenem! Nem fárasztalak cifra szavakkal, kérlek hallgasd meg egyszerű kérésem. Ha küldesz Áldást, Megelégedést, Egészséget, Napi kenyeret az több, mint elegendő, s több, mit megérdemlek. Ámen!

Posted by
Posted in

Régi kútnak emlékére

Edit Szabó : Régi kútnak emlékére . Falusi ház udvarában van ásott kút mind’ahányban, közös portán vagy egyedül, kerekezve alámerül. . Mélyen lenn oly hideg vize, vödör csobban bemerítve, feltekerve oly csábító, felé hajolva iható ! . Gyerekkori kedves emlék, ízét össze nem keverném, szomjam oltja végtelenül, adja vizét kéretlenül. . Természetes hűtőszekrény, vedrében a […]

Posted by
Posted in

Gordiuszi csomó

Lét-emlékek… Megfejtettem, a létem maga a gordiuszi csomó, Bele van még kötve, sok minden, ami nem oda való… Szólt az ember, amikor nem is kellett, Írt levelet is, amikor nem kellett… Sok év alatt, így-úgy lett… emlegetett. Emlékszem én azért szép pillanatokra, Bár, tengerparton sincs mindig halvacsora… Fogynak, bizony a napok… az ember már néha […]