Hívó szemeid szemembe ívódnak,

úgy érzem, a lelkemig behatolnak.

Erős sóvárgásodra válaszra vársz,

pedig ajkadon minden hangot lezársz.

 

Találgatom a gondolataidat,

mely tekinteteid fényéből rám hat.

Bemerészkedem a lélek létedbe,

hogy ne legyen az óhaj eltemetve.

 

Szeretet fonala köztünk sugárzik,

mint a tenger vize, nem úgy hullámzik.

Meleg érzésekből lett megsodorva,

a megfelelő választ viszonozza

 

Int a lágy pillantás megfejtésére,

nem hagyja a vágyat hosszan kétségbe.

Kedély lepi be mind a kettőnk arcát,

nem a szél kavarja az öröm partját.

 

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek.Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a…