A nap túlhaladt
A delelőjén, csak süt.
Mezőn, délibáb.
*
A tiszta égbolt,
Végtelen napfény-tenger.
Felhőzet nincsen.
*
A tiszta égbolt,
Végtelen napfény-tenger.
Felhőzet nincsen.
*
Szépség a kék ég,
Felhő nem mutatkozik!.
Égő napsugár!
*
Uralkodó lett
A napfény, mind a tájon.
Messzeség vibrál.
*
Naptűztől izzik
A szomjazó, forró táj.
Mint gyilkos katlan.
*
Meleg napsütés,
Strandon, vizet fröcskölnek.
Árnyékban, hőség.
*
Nap sugarai
Bokrok közt keringőznek.
Páran, faágon.
*
Napfény, csak kotor…
Lombok közé bebújik.
Árnyékot, üldöz.
*
Jegenye szomjas,
Nagy hőség ostromolja.
Izzó levegő.
*
Kimerészkedett
A Nap a mezők fölé.
Virág ékesség.
*
Napsugár nézi,
Víz, folyóból hová lett.
Köves a meder.

Vecsés, 2020. július 18. – Kustra Ferenc – csokor eredeti Baso féle stílusban, senrjú –ban íródott