Csillogó szemek, simogató szavak

Amikor hosszabb-rövidebb eső után az előbúvó

Nap a leveleken megcsillan, mintha a Te csillogó

két szemedet látnám újra – megsokszorozódva!

 

Nagyon szerettem a szemedbe nézni, hisz benne a lelked

tükröződött: rengeteg szeretet, jóság,

és mellettük nem is kevés szomorúság.

 

Te is néztél sokszor, az arcomat, a szememet és eközben

olyan dolgokat mondtál, el is nehezen hittem:

te engem szépnek találtál. Minden szavaddal simogattál!

 

Ma is sírok, mikor tekintetedre, szavaidra visszagondolok.

Csillognak a szemeim a könnytől. Sírok

mert nélküled élni nehezen tudok.

 

Szeretet, jóság, emberség, megértés, bölcsesség –

ezek mind-mind ott voltak a szemedben,

benne voltak a tekintetedben.

 

Meg-megcsillannak az eső után a falevelek!

Látom, hogy csillog két gyönyörű szemed a szeretettől!

Az enyém pedig újra a könnytől.

 

Bodnár Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Csetneki Sándorné dr. Bodnár Ildikó. Nyugdíjas pedagógus vagyok. Miskolcon (Diósgyőrben) születtem,…