Rózsa Iván: Levélhullás
(Húsz haiku)
Száraz falevél
Lassan aláhull, a nyár
Mindent alulmúlt…
Már múlttá lettek
Lombos fák, koronáik
Nyarat siratják…
Aranyló ősszel
Levél hull, és beterít
Mindent, mi nyár volt…
Ezüst-nyár után
Arany-ősz, levélhullás
Mindent lefölöz…
Zöldet követi
A sárga szín, levél hull,
Avar vastagszik…
Évszak játéka:
Zöld-sárga, zöld-sárga, majd
Arany takaró…
Levél fenyeget:
„Beborítlak, mint Moszkvát
A hó!” Nyár, múló…
Minden mulandó:
Zöld lombkorona után
Levéltakaró…
Lehull a levél,
És elszáll, mint tollpihe:
Az őszi szélben…
Színek játéka:
Ősz évszaka. Falevél
Borít be mindent…
Hullj alá, levél!
Sirasd a nyarat! És az
Emberiséget…
Háborúba ment…
Hulljatok le levelek!
Párom elveszett…
Nemrég még nyár volt…
Most ősz van, majd tél: hulló
Levelet remél…
Nyár elosont, ősz
Színekben pompázik, majd
Levél hull és hó…
Levélhulláskor
Oda már lombkorona,
Minden jó oda…
Ősz uralkodik:
Nyár eloldalgott, tél még
Nem is közelít…
Ősszel fázósan
Színes levél-takarót
Húz magára föld…
Ősz lombot hullat,
De színek orgiája
Uralkodása…
Ősz: színorgia,
Arany-levéltakaró;
Bájos elmúlás…
Lisztopad – vagyis
Levélhullás horvátul:
Október hava…
Budakalász,
2020. szeptember 8.